Az anyukák az igazi hősök
2014.02.10. 05:00 - hamana zsolt
Aki egész nap egyedül van a gyerekével, és úgy vigyáz rá, hogy közben még ebédet is csinál, meg bevásárol, az sokkal többet tud, mint én, vagy amennyire a társadalom hajlandó őt elismerni. Az anyák, akik egész nap a semmiért nyafogó, egyedül aludni képtelen gyerekeikkel küzdenek a hét legalább öt napján, ők az igazi hősök, nem az apák, akik a munka után besegítenek a fürdetésnél. Egy napig kellett ilyen anyának lennem, és úgy érzem, a férfiak nyugodtan maradjanak csak csöndben.
Mint minden szenvedés, ez is Szőke migrénjével kezdődött. Nagyi sehol, de felhívjuk, mert bár ma még vasárnap van, és egyedül is meg tudom oldani a helyzetet, de holnap már hétfő, én dolgozom, Szőke pedig gyógyszer nélkül ki tudja, mikor tér újra magához.
Nagyi már vasárnap este megérkezik, de addig van még 12 órám, valahogy el kéne látni magam, Cilikét, és Szőkét is. Csináltam már ilyet, nem is kéne, hogy baj legyen, de Cilike ebből a 12 órából kilencen át vagy sírt, vagy nyafogott, vagy mindkettő egyszerre.
Én meg szenvedek, amikor csak el merem engedni magam, mivel édes kis semmittevésre készültem.
A gyerek gondja egyébként az volt, hogy vagy két napig nem tudott kakilni, ez mondhatni visszatérő gondja amúgy, vagyis joggal nyafogott, de én erre nem voltam felkészülve érzelmileg. Minden tisztába tevésnél reménykedtem, hogy majd most, majd most, még azzal is kibékültem volna, hogy után le kell fürdetni, mert a háta közepéig kakis lett, de semmi.
Amikor aludt, én is lefeküdtem aludni, volt, hogy a földre, hogy közel legyek, meg ne essek ki a közös ritmusunkból. Amikor nagyon sírt, tízpercekig emelgettem a lábát, vagy táncoltam vele a nappaliban, és számoltam a perceket Nagyi érkezéséig. Cilike azt szereti, ha táncolunk, meg ha a vállamra teheti a nagy fejét, hogy aztán nagyképűen nézelődhessen. Ha közbe még gajdolok is hozzá valamit, még jobb.
Hétfőn aztán bementem dolgozni, és tudtam, hogy innentől még gondolni sem fogom azt soha, hogy valakinek csak egy gyerekre kell vigyáznia. Azt már eddig is éreztem, hogy hangosan azért ciki ezt kimondani.